3. nap

A nap témáját délelőtt a vállalkozói szellem és erősítésének lehetőségei, délután pedig az ezt segítő (digitális) technikák adták. Egy érdekes – projektmunkát segítő, kooperációra épülő  – felülettel (Trello) is megismerkedtünk.
Délután az Uffizibe mentünk; néhány lelkes csoporttársunk már reggel megvette nekünk a jegyeket, így időre szólt a belépőnk, s összesen 3-4 órát tölthettünk bent zárásig. Tekintve a képtár felmérhetetlen gazdagságát, a magam számára kialakított metódus szerint jártam el: nem törekedtem „mindent” megnézni (nem is lehetséges), hanem a csodák között a magam ritmusában sétálgatva hagytam, hogy némelyik kép megszólítson… Érdekes, de ez alkalommal az angyali üdvözletekkel jártam így, egy idő után már kizárólag az ezen témájú festményeket kerestem (jónéhányat találtam csak a legnagyobb mesterektől is).

Kaptam egy bónuszt is: a festmény előtt telefonjaikkal hadonászó tömeg ellenére is megfogott Botticelli ismert képe, a Vénusz születése. Körülöttem folyamatosan cserélődött a tömeg, én pedig hosszan álltam: valami megérintett. Megértettem, hogy a kép intimitását nem a mezítelen női alak, hanem a Szépség megszületésének pillanata adja. A pillanat, mikor „fellibben a fátyol” az örökkévalóról, amikor egy pillanatra (hiszen a nimfa éppen bíborpalástot terít a szépségének tudatára ébredő Vénuszra) nyilvánvaló lesz a Csoda, melyet mi emberek leginkább csak eltakarni tudunk.