A mai nap
volt számomra a legizgalmasabb. A vezetői szellemml (leadership) kapcsolatban
hallottam sok újdonságot, ezeknek egy része talán még igaz is, egy része pedig
talán még saját gyakorlatomba is átültethető. Izgalmas kérdés például, hogy mi
dönti el, hogy a vezetői attitűdök melyike lesz domináns egy-egy szituációban,
s még izgalmasabb: mennyire lehet (tudok én magam) ezekkel tudatosan élni? Rengeteg - és nagyon sokféle - feladatot oldottunk meg ma is: párban, kisebb és nagyobb csoportban; alaposan megdolgoztatott ez a nap.
Délután
magányra vágytam, hisz erre is nagy szükségem van, s az igazi kikapcsolódást
most ettől vártam a fárasztó nap után. Leültem egy teraszra, ettem egy jó
bolognai spagettit, ittam egy pohár sört, nézelődtem… igyekeztem beleolvadni és
feloldódni az (általam sokszor irigyelt) itáliai hétköznapban.
Erőt nyerve
végigálltam a sort, s tiszteletemet tettem a Dómban. Tiszteletet a Vendéglátó
előtt, s tiszteletet a nagy mesterek előtt. Jólesett egy kis (valójában nagy) magányos
csavargás a városban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése