Sok időt szenteltünk annak a kurzus első napján, hogy mi teszi a drámát drámává. Erre számtalan definíciót adhatnánk, de az oktatóval közösen azt állapítottuk meg, hogy amint letesszük a papírt a kezünkből és szabadon mozgunk a térben, saját magunkra hagyatkozunk a feladatban, már megtettük az első lépést a dráma felé.
Az is felmerült, hogy egy átlag angolórából hogyan lehet drámás feladatok felé elmozdulni. Ezt vizsgáltuk, mikor a 2.napon a történetmesélésből indultunk ki. Előre felkészültünk mindhárman, hogy elmondjunk 1-1 történetet. Utána az oktatóval végigvettük, hogyan lehet 1-1 történettel dolgozni.
1. Elmesélés
2. Visszajelzés (nyelvtan, intonáció)
3. Kiragadott mondatok gyakorlasa drillezve
4. Lehetőség a mondatok bővítésére, szókincsfejlesztésre (esetleg a diakok igenyeinek felmérése)
5. Felállva, mozdulatokkal elmondani egyes mondatokat
6. Történetből kiragadott interakció eljátszása (2-en parbeszedben + 1 megfigyelő)
7. Eljatszás nézőpontvaltással
A feladat dráma része az 5.pontnál kezdődik
Ez pedig már az igazi dráma: az esti Shakespeare The Tempest előadás, amire csoportosan mentünk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése